A gipsznek sokféle, igen fontos alkalmazása van. A tömött, szemcsés gipsznek igen fontos ipari alkalmazása az égetett gipsz készítés. A bányából kikerülő gipszet megőrlik, azután égetik, vagyis 200°-on túl hevítik.
Ezen a hőfokon minden kristályvizét (21%) elveszti és egészen anhidrittá alakul. Az esztrich-gipsz (avagy égetett gipsz) vízzel keverve lassabban, csak néhány nap alatt szilárdul meg, viszont ellenállóbb, tartósabb anyag jön létre.
Az égetett gipszet egyrészről szobrok, minták öntésére használnak, másrészt ragasztószerül, vakolat készítésére.
Gipszből készülnek még a gipszfal-elemek, gipszkartonok, szerelt válaszfalak, tűzvédelmi burkolatok, egyes álmennyezetek elemei, szárazpadlók és használják még cementgyártásra, finom habarcs és műmárvány előállítására is. Tömeges változata az alabástrom, amely szobrok és dísztárgyak készítésére puhasága, könnyű megmunkálhatósága révén kiválóan alkalmas.
Szintén tömeges, de rostos-szálas felépítése miatt selyemfényű gipszváltozat a szelenit, amit szintén dísztárgyak készítésére használnak.
Fontos azonban tudni, hogy a gipsz nem csak egy univerzális építőanyag.
A gipszet a mezőgazdaságban talajjavításra használják. A gipsz trágyának kettős feladata van; egyrészt a mésztartalma okán, másrészt pedig a humusz anyagcseréjében is fontos szerepet játszik, a káliumot a növény által felszívható formába hozza.
A gipsz (bassanit) pH-értéke hasonló az emberi bőr pH értékéhez. Ezen tulajdonság alkalmassá teszi, hogy csonttöréseknél rögzítőkötésként, fogászati kezeléseknél pedig lenyomatok készítésére is rendszeresen használják
A gipsz a fogkrém egyik nélkülözhetetlen alkotóelemét képezi.
Használják a gipszet az élelmiszeriparban, élelmiszeradalékként (lisztkezelőszer, szilárdító anyag és hordozó E 516 kóddal) sörfőzéshez, állateledel készítésénél, alapanyagként alkalmazzák a kozmetikai- és gyógyszeriparban, használják a krétagyártás, a papírgyártás, a cukorgyártás során, kiválóan használható a gombatermesztésben is.
