Site Overlay

A gipsz a természetben

A gipsz képződése elég gyakran észlelhető a természetben. Hazánkban is szép gipsz-kristályok teremnek. Budán a keserűvíz képződésekor a márgában a piritből és a dolomitból képződik.

Gipszkristályok teremnek még Selmecen, N.-Ágon, Radnán, Kapnikon stb. ércteléreken. Másodlagosan mindenhol képződik, ahol szulfidásványok oxidálódnak és Ca is jelen van a környezetben: például Gánton (Vértes-hegység) a bauxit pirites fedőagyagában, illetve a budai kiscelli agyag formációban víztiszta, deciméteres nagyságú gipszkristályok, kristályaggregátumok találhatók.

A külföldi termőhelyek között szép gipsz-kristályok ismeretesek felnőve kősótelepeken: Vielicska, Bochnia, Ischl, Hallstatt, Berchtesgaden, Friedrichsroda (Türingi-erdő), Kaaden (Csehorsz.) Girgenti (Szicilia), Castellina (Toscana); benőtten: Paris mellett Montmartre, Bécs mellett Maden, Szmirna (homokban). Hazánkban bányászásra érdemes tömegekben nincs. Igen nagy mennyiségben bányásznak gipszet Páris közelében, ahol a Montmartre-hegy nagy részben gipszből áll.

Európában leggyakoribb és legnagyobb tömegekben lehet találni Permben és Triaszban még a Harzban, Osterode vidékén. Nordhausentől É-ra. Gyakoriak benne az üregek, barlangok. A jura- és kréta szisztémák aránylag szegények gipszben. Eocénbeli hatalmas gipsz tömegek a spanyolországiak, az egyiptomiak; oligocénbeliek a montmartrein kivül a Kárpátok sótelepeivel kapcsolatos gipsz-előfordulások, az olasz termőhelyek, a sziciliaiak stb.

A világ legnagyobb gipszlelőhelye az Új-Mexikóban található White Sand Dunes, amely több mint 712 km2-en terül el.

Az Albagipsz ásványi gipszanyagát Olaszországban, külszíni fejtéssel termelik ki.

EnglishGermanHungarianSlovak